A hang- és hőszigetelés jelentősége, mérőszámai és lehetséges megoldásai.

2017. june 20.

Hang- és hőszigetelés – Érdemes rá költeni? Segítünk a döntésben és tippeket adunk, hogy mire kell figyelni a hang- és hőszigetelt biztonsági ajtó beépítésekor.

Valószínűleg Ön is szívesen spórolna pénzt a sárga csekkeken. Az energia ára sajnos csak mérsékelten csökken, így ha spórolni szeretne a számlákon, muszáj fogyasztását is redukálnia. A jó hír az, hogy otthona hőszigetelésével, új bejárati ajtókkal és ablakokkal, valamint a fűtés korszerűsítésével is rengeteget spórolhat. Ehhez azonban szükséges tisztában lennie a hőszigetelést érintő legfontosabb fogalmakkal.

A hőszigetelés jelentőségének hangsúlyozása mellett gyakran eltörpül az épületen belüli hangszigetelés fontossága, amire jellemzően egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az épületek tervezésénél. A hanggátló ajtók feladata az egyes helységek között egy bizonyos zajszint terjedésének adott mértékkel történő csökkentése. Útmutatónkban a hang- és hőszigetelés legfontosabb mérőszámai kerülnek bemutatásra, amelyek együttes figyelembevétele szükséges a nyílászárókkal szemben állított követelmények értékelése során.

A hőszigetelés mutatószámai és fogalomrendszere

Egy adott épületen belül ajtónak értelemszerűen a működőképes állapotban lévő nyílászárót — ajtólap, ajtótok, vasalatok, tömítések együttesen alkotnak agy ajtót (továbbiakban ajtóelem) — tekintjük. Az ajtóelem hőszigetelésének leírásához leggyakrabban alkalmazott értékeke „U" és „K" jelöléssel vannak ellátva, amelyek azonos fogalmakat takarnak. Pár évvel ezelőtt a „K" jelölés volt a jellemző, míg manapság az „U" érték használatos.

Minél alacsonyabb ez az érték annál jobb a vásárolt ajtó hőveszteségi értéke. Manapság ez az érték U=1,6 vagy akár még kevesebb is lehet. Korábban átlagosan U=2.8 volt.

Ez az érték a hőátbocsátási tényezőt, azaz a hőveszteséget jelenti, amely azt mutatja meg, hogy egy épületszerkezeten vagy ablakfelületen egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméter keresztmetszetű hasábra adja meg az értéket. A mértékegysége így W/m2K. Hőveszteség akkor lép fel, ha két eltérő hőmérsékletű tér között hőcsere lép fel. Esetünkben a pénzért fűtött lakás meleg levegője és a külső hideg levegő hőmérsékleti különbsége között. Ez a folyamat minden esetben a magasabb hőmérsékletű közeg felől az alacsonyabb hőmérsékletű közeg felé történik, tehát szökik a meleg levegő. A hőveszteség mértékegysége a W/K. A felület méretét – amit természetesen négyzetméterben adunk meg (m2)- és a hőátbocsátási tényező (U) értékét összeszorozva kapjuk meg. Egy példán keresztül szemléltetve: U=1W/m2*K (watt per négyzetméter szer kelvin) 1 Kelvin = 1 C° Eszerint az ablak, négyzetméterenként, 1W energiának megfelelő hőveszteséget generál, amennyiben a külső és belső levegő hőmérsékletének különbsége 1 C°.

A nyílászárók különböző anyagokból készülhetnek: fából, műanyagból vagy alumínium szerkezetből. A legjobb szigetelési értéket a műanyag nyílászárók esetén érhetjük el, ma a legjobb hőátbocsátási tényező értéke U=0,5W/m2K. Egy 6 légkamrás műanyag ablakprofil, 3 rétegű üveggel ellátva, argon gázzal töltve elérheti ezt a hőátbocsátási értéket is. Ugyanakkor biztonsági szempontból az ilyen típusú ajtók aligha tekinthetőek kielégítőnek.

Mit látunk az üvegen feltüntetve és mit jelent?

Ha megvizsgáljuk a kiválasztott termékünket, akkor ablakok esetében három U értéket is megkülönböztetünk. Ezek a következők:

Uw-(window) - ablak össz-hőátadási együttható. Ez az érték az egész ablakra vonatkozik, melyet az üvegezés U értéke az Ug és a tok U értéke az Uf befolyásol.

Az U értékre jellemző hogy kisebb ablakméret esetén romlik, míg nagyobb méretű ablakoknál nő. Ez azért van, mert az üvegfelület a tok anyagához képest nagyobb értékeket érhet el, így a nagyobb üvegfelület esetén jobb hőszigetelési értékeket érünk el.

Ug-(glazing) - üvegezés hőátadási együttható. Ez az érték az üvegfelületre vonatkozik, mely függ az üvegtáblák egymástól való távolságától, az üvegtáblák számától és a táblák közti rést kitöltő gáz típusától. Jellemző értékek:

24 mm-es, argongázzal kitöltött kettős hőszigetelő üveg: 1,1 W/m2K

36 mm-es, argongázzal kitöltött hármas hőszigetelő üveg: 0,7 W/m2K

44 mm-es, argongázzal kitöltött hármas hőszigetelő üveg: 0,6 W/m2K

36 mm-es, kripton gázzal kitöltött hármas hőszigetelő üveg: 0,5 W/m2K

Uf-(frame) - a tok hőátadási együttható, ennek meghatározása méréssel történik.

Az U értékről tehát azt mondhatjuk, hogy minél kisebb az értéket jelölő szám, annál kisebb az adott üveg hőátbocsátási tényezője, és nagyobb a hőszigetelő értéke. Általában az 1,4 és 1,1 U értékű üvegekkel találkozunk, ahol az 1,1 W/m2K értékű üvegek a magasabb igényeket is kielégítik.

A hangszigetelés meghatározása

A hangszigetelési értékre vonatkozó követelmény ajtóelemet figyelmen kívül hagyó, csak az ajtólapra való vonatkoztatása – a hőszigetelés esetéhez hasonlóan - számos hiba forrása lehet. Az ajtólap felépítésétől függő hangcsillapítási érték, az ún. konstrukciós érték, amely egy vasalatok nélküli ajtólap, laborkörülmények között mért jellemzője. Ebből azonban semmilyen formában nem származtatható az ajtóelemre jellemző hangcsillapítási érték, hiszen nem vettük figyelembe az ajtóelem többi alkotóelemének hatását.

Számos gyártó szerepelteti ezt az értéket a műszaki leírásaiban, mint jellemző hangcsillapítási értéket, ami félrevezető lehet, és nem ad semmilyen információt az ajtóelem üzemkész körülmények közötti, a beépítés helyén elérhető hangcsillapítására. Mivel az ajtógyártóknak nincs ráhatásuk az ajtót, mint épületszerkezetet körülvevő környezetre, ezért a szabvány úgy rendelkezik, hogy az ajtóelemek léghangszigetelését laborkörülmények között kell meghatározni, ahol is a csatlakozó épületszerkezetek (födém, falak, padló) hatásait kiszűrik. Az így meghatározott hanggátlási érték a toktípusra, az ajtólap felépítésére, az alkalmazott tömítésékre és vasalatokra, a beépítés módjára jellemző érték.

A fenti módon mért értéket nevezzük igazolt léghangszigetelési értéknek (Rw,P). Egy üzemkész ajtóelem hanggátlás szempontjából fontos ismérveire az alábbi fontossági sorrend állítható fel:

Hatékony padlótömítés;

Hatékony tömítés a lap és a tok között;

Szerelési hézagok kitöltése a tok és a fal között, szakszerű szerelés;

Ajtólap konstrukciós felépítése;

Stabilitás a klimatikus igénybevétellel szemben.

Jól látható, hogy az előző pontban leírtaknak megfelelően az ajtólap konstrukciós felépítése viszonylag csekély hatással bír az ajtóelem léghangszigetelési értékére. Viszont az is egyértelműen látszik, hogy nincs értelme hangszigetelésről beszélni azokban az esetekben, amikor a tervezői kiírás nem írja elő padlótömítés alkalmazását. Ekkor ugyanis hiába veszünk egy magas konstrukciós értékű ajtólapot, ennek magas bekerülési értéke nem áll arányban az elért eredménnyel. Természetesen a padlótömítés nem csak az ajtólapba épített automata, vagy ún. ráfutó tömítés lehet, hanem hagyományos küszöb is, amelybe tömítő profilt építhetünk. Ennek kialakítása és elhelyezése azonban csak a minősítési jegyzőkönyvben leírtaknak megfelelően történhet, amire vonatkozó információkat az egyes hanggátló típusoknál találhatnak. Automata vagy ráfutó padlótömítés alkalmazásakor fontos tervezői feladat a csatlakozó padlózat megfelelő kialakítása. Padlószőnyeg alkalmazásakor minden esetben kötelező padlósín alkalmazása, ugyanis ellenkező esetben nem biztosítható tökéletes záródás. Hideg burkolat esetén figyelembe kell venni, hogy a fugáknál jelentős hézagok lehetnek, amelyek csökkentik a hangszigetelési értéket. Szükség esetén itt is padlósín alkalmazása javasolt.

Fontos megemlíteni a második helyen rangsorolt lap és tok közötti tömítő profil jelentőségét. A komplett elemként (falap, fatok) vásárolt hanggátló szerkezetet gyárilag, akusztikailag tesztelt hatékony hangcsillapító tömítő profillal látják el. Ha azonban egy fa hanggátló ajtólapot fémtokba építenek be, akkor a fémtokhoz szállított széria tömítő profil általában nem elégíti ki a követelményeket. Ezért a fémtok megrendelésekor külön meg kell adni, hogy felár ellenében akusztikailag hatékony tömítő profilt kérünk. A legjobban természetesen akkor jár, ha helyszíni felmérést és szakszerű beszerelést kér.

A felújítás indokoltsága - Kazáncsere, vagy új bejárati ajtók?

A fűtéskorszerűsítésről a legtöbb embernek a konvektorok vagy radiátorok lecserélése jut először eszébe, pedig hiába szerez be egy hatékonyabban működő rendszert, ha a meleg továbbra is elszökik a lakás gyenge nyílászárói miatt. A családi házak esetében a falak és az ablakok felületein távozik a legtöbb hő, így ezek rendbetétele, cseréje a fűtés rendszerének korszerűsítése nélkül is rengeteg pénzt takarít meg. Azt viszont, hogy az Ön lakásában, házában pontosan hol szökik el a hő és milyen mértékben, először ki is kell deríteni. Nehéz úgy belevágni egy felújításba, hogy nem tudjuk, pontosan hol is van a probléma, ezért a munkálatok megtervezése előtt mindenképp csináltasson egy energetikai hőtérképet a lakásról. A vizsgálatot természetesen szakember végzi el, aki a megfelelő eszközökkel pontosan és szakszerűen meg tudja mondani, hol kell javítani a lakáson. Segítségével kiszámítható, hogy a kazán, a bejárati ajtók, a kültéri ajtó, az ablakok, vagy esetleg a szigetelés cseréje, felújítása–e az indokolt lépés. Emellett segít megbecsülni, hogy mennyi pénzre lesz szükség a felújításhoz, és milyen gyorsan térül meg a befektetés.

Fontos TIPP, hogy a jó hőtérképhez legalább 15 fok különbségre van szükség a lakás és az udvar levegőjének hőmérséklete között, így például nyáron nem érdemes ilyen tesztet végeztetni.

Ha lakásunkban régi típusú ablakok, bejárati ajtók vannak, akkor azokat mindenképpen érdemes lecserélni, hiszen itt távozik a legtöbb hő fűtésszezonban – és nyáron is itt áramlik be a forró levegő. Egy szokásos családi ház esetében a falakon körülbelül 20–30, a födémen és padlón át 10–15, a tetőn 15–25, a kéményen 10–20, a nyílászárókon viszont akár 25 százaléknyi hő is távozhat. Ezért fontos olyan ablakok használata, melyek ugyan biztosítják a megfelelő szellőzést, de ezzel egyetemben jó hőszigetelők is. Fontos az ablaküvegek vastagsága, hiszen minél vékonyabb az üveg, annál több meleget enged ki – ha megteheti, mindenképpen dupla vagy tripla üvegezésű ablakokat vásároljon, melyek közé egy fajta gázt zárnak, ami tovább segíti a hőszigetelést. A nyílászárók üvegén a hőátbocsátási tényező gyárilag jelzésre is kerül. Ugyanez az elv igaz a bejárati ajtókra is: ha régi típusúak, nem megfelelően záródnak, és túl vékony anyagból készültek, akkor rengeteg meleget engednek ki az utcára vagy a folyosóra. Fontos szem előtt tartani az ajtók anyagát is, hiszen az acél, fém, illetve műanyag ajtók eltérő hőátbocsátási tényezőkel jellemezhetőek. A megfelelő választással azonnal csökkentheti a fűtésszámlát, a megtérülési időn túl pedig folyamatos szabad pénzforrásokat teremt.